A harmadik évezred első évtizedében útelágazáshoz érkeztünk: vagy a válság és összeomlás útjára lépünk, vagy a fejlődés és új civilizáció irányába. Választanunk kell, mert a status quo nem tartható fenn.
A fenntarthatóság azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára.

Az utóbbi évtizedekben egyetértés alakult ki abban, hogy a fenntartható fejlődés (vagy helyesebben a fenntarthatóság) három alappillére a következő:

a gazdaság (ipar, mezőgazdaság, energetika, közlekedés) fenntartható működtetése;
a társadalmi viszonyok (politikai rendszerek, nemzetközi jogi és gazdasági rendszerek) elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósítása;
és a környezet és a természeti erőforrások megőrzése.

A cél az emberhez méltó élet biztosítása mindenki számára. Ennek eszköze a gazdaság, és feltétele a természet (környezet) és az erőforrások megőrzése.